A terített asztal

A karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszott az ünnepkor. Mind az asztal díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt. E napon az asszony nem álhatott föl az asztaltól, amíg az étkezés tartott. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. Az asztalra gabona magvakat helyeztek, ebből adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Az étkek közül előnyben részesítették azokat, amelyektől bőséget, jó termést reméltek.

Karácsonyi népszokásaink

Luca székének készítése

A magyar néphagyományban Luca napja a rontó nőalaké – boszorkányé. A legtöbb babona, hiedelem, varázslás hozzá kötődik. Azt tartják, hogy ilyenkor szabadon garázdálkodnak a gonoszok. Az év egyik legsötétebb napja kiváló alkalmat teremtett a jóslásokra, boszorkányűzésre. Ezen a napon bizonyos női munkákat tiltottak, például nem volt szabad fonni. Ha ezt megszegték, Luca kóccá változtatta a fonalat, és az asszonyokhoz vágta az orsót.

A karácsony ünnepe      

Az adventus, latin eredetű szó, jelentése eljövetel, megérkezés. Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza. Az advent Jézus születésének ünnepére (karácsony) való felkészülés időszaka. Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje.

Négy hétig tart, a december 25. előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Advent idején minden vasárnap egy-egy angyal száll le a földre. Az angyalok békességet hoznak, s keresik az emberek szívében lakozó tiszta szeretetet.

Hívogató

Gyere ide, Mikulás!
Minden gyermek téged vár.
Minden házba bekopogtál?
Ott még egy ház vár reád.

A kéménybe hogyan férsz be?
Válaszolj a kérdésemre!
Ruhád piszkos soha sem lesz
ha lecsúszol a gyerekekhez?

Hát ez a csomag kié lesz?
Remélem, engem sem felejtesz.
Mikor jössz hozzám, Mikulás?
Hidd el, nagyon várok rád!

Nagy Renáta

Télapó útja

Szemben velem üveghegyek,
a tetejük cukorsüveg.
Tejfehér a határ,
Télapó erre jár!

Lába nyomán zúzmara,
havas, jeges az útja.

Mintegy 1800 évvel ezelőtt , 272 táján Patara városában egy nagyon gazdag embernek fia született, akit Nikolaosznak nevezett el. A fiúcska szépen cseperedett, ám még kisgyermek korában nagy csapás érte: Patara városában járvány tört ki, és elveszítette a szüleit, árvaságra jutott. Nagybátyja, a patarai püspök vette hát magához, így nem csoda, hogy a kis Nikolaosz is csakhamar papnak állt, és kolostorba vonult. Pedig megtehette volna, hogy fényűző, nagyvilági életet éljen, hiszen szülei után óriási vagyont örökölt.

Mikulás köszöntő

Édes, kedves Mikulás,

Köszöntünk most Téged!

Eljöttél az idén is,

Ahogy megígérted.

Látjuk, hogy a tartásod

Teli zsáktól görnyedt.

Rakd le nehéz puttonyod,

Pihenj meg egy csöppet!

Sok-sok színes ajándék

nyomja fáradt vállad. 

Tudjuk, hogy a világot

Több százszor bejártad.

Tudjuk, hogy a szánoddal

Tovasiklasz újra.

Néhány darab sütivel

Gyűjts erőt az útra!

Galambos Bernadett: Az ajándék

Mikulás ha volnék:

minden áldott éjjel,

havat szórnék két kezemmel

háztetőkön széjjel.

Mikulás ha volnék

decemberi éjben:

Járnék csengettyűkkel

fehér holdsütésben.

Mikulás ha volnék

szívem arany lenne:

Aranydiót, aranyalmát

raknék tenyeredbe!

Aranydióm, aranyalmám

szeretetté válna,

Melegsége nem férne be

pici, kis szobádba!

Szent Miklós, (december 6.) a kisázsiai Myra szent püspöke, a keleti egyház máig legtiszteltebb szentje.

LIBACOMBBÓL KÉSZÜLT ÉTELEK

— Nyers libacombot (sonka helyett) sós, borsos, fokhagymás vízben megfőzünk, vékonyan felszeleteljük és főtt tojással, zöldpaprikával tálaljuk.

— Így lehet gyorsan sült libacombot készíteni: A libacombot félpuhára megfőzzük hagymás, fokhagymás, fűszeres vízben. Utána pedig ezt a félig kész libacombot forró sütőben 15-20 perc alatt készre sütjük.
 

TÖLTÖTT LIBACOMB
Hozzávalók: 4 libacomb, 25 dkg darált sertéshús, 10 dkg sárgarépa, 10 dkg fehérrépa, 5 dkg zellergumó, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1,5 dl tejszín, 3 dkg liszt, 2 evőkanál paradicsompüré, 2 dl vörösbor, 4 evőkanál olaj, őrölt pirospaprika, köménymag, őrölt bors, só.

Szent Márton legendája:

Márton Kr. u. 316-ban vagy 317-ben született Savariában (ma Szombathely). A római seregben szolgált katonaként. Egy téli napon Amiens felé tartott, amikor az úton találkozott egy koldussal. Neki adta a köpenyét.

A legenda szerint a koldus maga Krisztus volt. 339-ben, 22 éves korában keresztelkedett meg, szolgálati helyén, Amiensben, megalapította az első gall kolostort. Később, 371-ben Tours püspökévé választották. 397. november 8-án hunyt el és a legenda szerint november 11-én temették el, ezt a napot később Szent Márton ünnepévé nyilvánították.