A Pünkösdikirályné járás.

A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat édes-e vagy savanyú? Fellebentve a díszes kendôt megcsiklandozzák a kislány állát.

A húsvét utáni ötvenedik napon, így ebben az évben június 11-én, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják.

"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû ideje"

Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában.

Áldás a szülőkre

Van hely, hol minden kicsi széken
Nevetve ültem egykoron.
S tipegő léptem, gügyögésem
Mosolyt rajzolt az arcokon.
Van ház, ahova tartozom,
Más otthonba sohse térek,
Bármely családhoz, minden házba
Csak, mint idegen, úgy lépek.
Valakiket: a szüleimet
Eléggé meg nem áldhatom,
Valakinek, ha százszor élek
Adósságom le nem róhatom.

Hazánkban is az 1920-as években kezdődött megünneplése, és hamar összekapcsolódott a májusi Mária-tisztelet hagyományával. Németországban és Ausztriában május második, nálunk a hónap első vasárnapja lett anyák napja. Ma már olyan természetes megemlékező napként üljük meg, amely vallási és társadalmi szempontból egyaránt égető problémánkra irányítja figyelmünket: a család, az anyaság tisztelete és megbecsülése nélkül nincs emberi és nemzeti jövő.