Karácsonyi asztal

A karácsonyi asztalra, köré, mellé helyezett tárgyaknak a néphit különösen nagy jelentőséget tulajdonított. A karácsonyi asztalra terített abroszt a tavaszi munkák kezdetekor vetőabrosznak használták, hogy a termés bő legyen. Kenyérsütéskor a teknő letakarására sütőabroszként használták, hogy a kenyér megkeljen.

Az asztal alá legtöbbször széna, szalma, termény magvak kerültek. Az ünnep elmúltával a termény magvakat a baromfinak adták, hogy több legyen a tojás.

December 2., csütörtök, 19:00 óra Fábry-est

Helyszín: Richter-terem Belépődíj: 3500 Ft, 3300 Ft

December 4., szombat, 19:00 óra A Győri Filharmonikus Zenekar bérletes hangversenye (Varga Tibor bérlet)

Helyszín: Richter-terem GILBERT VARGA Műsor:

December 5., vasárnap, 16:00 óra Szent Miklós nap a Zichy-palotában

Szent Miklós legendája, kézműves foglalkozás, hintós városnézés, ajándék Helyszín: Zichy-palota

December 6., hétfő, 18:00 óra Szekeres Adrien karácsonyi koncertje

Helyszín: Evangélikus öregtemplom Belépődíj: 3200Ft családi jegy /4 fő/10000Ft

December 11., szombat 19:00 óra Harmadik Magyarországi Boogie Woogie és Blues Est

Helyszín: Richter-terem Belépődíj: 1900Ft, 1700Ft

December 14., kedd, 19:00 A Győri Filharmonikus Zenekar bérletes hangversenye (Nikisch Artúr)

Helyszín: Richter-terem ROMANTIKUSOK Műsor:

December 18., szombat, 19:00 A Győri Filharmonikus Zenekar koncertje

Karácsonyi koncert Helyszín: Evangélikus Öregtemplom

December 22., szerda, 19:00 Szabad-e bejönni ide betlehemmel?

A terített asztal

A karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszott az ünnepkor. Mind az asztal díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt. E napon az asszony nem álhatott föl az asztaltól, amíg az étkezés tartott. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. Az asztalra gabona magvakat helyeztek, ebből adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Az étkek közül előnyben részesítették azokat, amelyektől bőséget, jó termést reméltek.

Karácsonyi népszokásaink

Luca székének készítése

A magyar néphagyományban Luca napja a rontó nőalaké – boszorkányé. A legtöbb babona, hiedelem, varázslás hozzá kötődik. Azt tartják, hogy ilyenkor szabadon garázdálkodnak a gonoszok. Az év egyik legsötétebb napja kiváló alkalmat teremtett a jóslásokra, boszorkányűzésre. Ezen a napon bizonyos női munkákat tiltottak, például nem volt szabad fonni. Ha ezt megszegték, Luca kóccá változtatta a fonalat, és az asszonyokhoz vágta az orsót.

A karácsony ünnepe      

Az adventus, latin eredetű szó, jelentése eljövetel, megérkezés. Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza. Az advent Jézus születésének ünnepére (karácsony) való felkészülés időszaka. Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje.

Négy hétig tart, a december 25. előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Advent idején minden vasárnap egy-egy angyal száll le a földre. Az angyalok békességet hoznak, s keresik az emberek szívében lakozó tiszta szeretetet.

Hívogató

Gyere ide, Mikulás!
Minden gyermek téged vár.
Minden házba bekopogtál?
Ott még egy ház vár reád.

A kéménybe hogyan férsz be?
Válaszolj a kérdésemre!
Ruhád piszkos soha sem lesz
ha lecsúszol a gyerekekhez?

Hát ez a csomag kié lesz?
Remélem, engem sem felejtesz.
Mikor jössz hozzám, Mikulás?
Hidd el, nagyon várok rád!

Nagy Renáta

Télapó útja

Szemben velem üveghegyek,
a tetejük cukorsüveg.
Tejfehér a határ,
Télapó erre jár!

Lába nyomán zúzmara,
havas, jeges az útja.

Mintegy 1800 évvel ezelőtt , 272 táján Patara városában egy nagyon gazdag embernek fia született, akit Nikolaosznak nevezett el. A fiúcska szépen cseperedett, ám még kisgyermek korában nagy csapás érte: Patara városában járvány tört ki, és elveszítette a szüleit, árvaságra jutott. Nagybátyja, a patarai püspök vette hát magához, így nem csoda, hogy a kis Nikolaosz is csakhamar papnak állt, és kolostorba vonult. Pedig megtehette volna, hogy fényűző, nagyvilági életet éljen, hiszen szülei után óriási vagyont örökölt.