Május 1-én Kunszigeten fél 5-kor és Rábapatonán fél 7-kor lép fel az együttes! Aki kíváncsi, jöjjön el és nézzen meg minket!

Kis földhalmok jelzik kertünkben az apró ám szorgos kis állat jelenlétét. Jó alaposan felássa kertünk talaját, teljesen mindegy hogy épp a virágágyás vagy a pázsit közepén bukkan –e ki.

Egyik kertbarát sem örül a jelenlétének, pedig a vakond akár hasznos állatként is beillik kertünkbe. Igen kedves olvasó, mi is tudjuk mennyire nem szép látvány a feldúlt kert, de ez a kis ásómunkás kizárólag rovarokat eszik azok közül is a meztelen csigát, a kisebb egereket, bogarakat, lótetűt és más lárvákat is elfogyaszt.

Elültettük a muskátlikat, de szeretnénk mellé növényeket társítani. Minden kertbarátnak gondot okoz, hogy milyen növényt ültessen a déli fekvésű erkélyre és teraszra ahol egész nap tűz a nap. Nézzük, milyen növényeket válasszunk ki a muskátli mellé társaknak.

Ha az erkélyünk napos meleg déli fekvésű, akkor a muskátli a legjobb választás, mert kedveli a nyári meleget. De érdemes mellé egynyári növényeket is társítani.

Választhatunk mellé petúniát.

Május hava

Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos.

Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenység istennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi.  

Az Ikrek havának is nevezik.

Május 1.

A munka ünnepe (eredetileg, és a volt szocialista országokon kívül mindig is a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni.

Van hely, hol minden kicsi széken

Nevetve ültem egykoron.

S tipegő léptem, gügyögésem

Mosolyt rajzolt az arcokon.

Van ház, ahova tartozom,

Más otthonba sohse térek,

Bármely családhoz, minden házba

Csak, mint idegen, úgy lépek.

Valakiket: a szüleimet

Eléggé meg nem áldhatom,

Valakinek, ha százszor élek

Adósságom le nem róhatom.

SZERETETTEL KÖSZÖNTÜNK MINDEN ÉDESANYÁT

Van hely, hol minden kicsi széken

Nevetve ültem egykoron.

S tipegő léptem, gügyögésem

Mosolyt rajzolt az arcokon.

Van ház, ahova tartozom,

Más otthonba sohse térek,

Bármely családhoz, minden házba

Csak, mint idegen, úgy lépek.

Valakiket: a szüleimet

Eléggé meg nem áldhatom,

Valakinek, ha százszor élek

Adósságom le nem róhatom.

Én a kertész fia vagyok,
kislányokat locsolgatok.
Gyere, kislány, el ne hervadj,
Jó kölnivel meglocsollak!

Hímes tojás,
bársony barka,
aprócska a
nyuszi farka,
(...)
ám ez cseppet
sem zavarja,
hogy aprócska
az ő farka,
de a füle
hosszú ám,
szép húsvétot
kis komám!

Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztől, majd meglátod, szép és ügyes leszel,
Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?

E szép házba nyitottam,
Nefelejcset találtam.

Húsvéti csülöktál

Füstölt főtt csülök, zöldhagyma, főtt tojás, frissen reszelt torma, ecetes torma, frissen őrölt feketebors.

A csülköt előző reggel baáztatom, majd este megfőzöm. Másnapig a saját főzővizében hagyom kihülni. Onnét kiemelem, lecsepegtetem, majd felszeletelem. Egy tálra rakom a zöldhagymával, a negyedelt főtt tojásokkal, valamint a kétféle tormával. A kész tálat megszórom frissen őrölt feketeborssal

Cipóban sült csülök

1 kisebb füstölt csülök, 45 dkg liszt, 2 dkg élesztő, 2 dl tej, 1,5 dkg vaj, 1 tojás, kevés só, csipetnyi cukor, szezámmag,sajt, mustár

Elkészítés:

A jól megmosott füstölt csülköt takarékláng fölött puhára főzzük, csontjáról lefejtjük és hagyjuk kihűlni.

Kerek erdőn jártam

Kék ibolyát láttam.

El akart hervadni

Meg szabad-e locsolni?

Én kis kertész legény vagyok,

Rózsavízzel locsolkodok.

Úgy locsolom a lányokat,

Mint kertész a virágokat.

Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág,

Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!

Megöntözlek szépen az ég harmatával,

Teljék a tarisznya szép piros tojással!

 Zöld erdőben jártam,

Két őzikét láttam.

Az április az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre.