Január (régiesen Januárius) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava.^[1] A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták. Az Arvisurák szerint Fergeteg hava.

A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot.

Hozzávalók:

• 25 dkg méz
• 50 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
• 1 dl víz
• fahéj
• szegfűszeg
• 1 dkg szódabikarbóna
• dió
• aszalt szilva

Elkészítés:

A lisztet összegyúrjuk a mézzel, vízzel, dióval, fűszerekkel, és egy órát pihentetjük. Ezután kb. egy centiméter vastagságúra nyújtjuk, tetejét meghintjük a gorombára darált dióval. Formás kiszúróval, különböző alakzatokat szaggatunk, melyeknek közepére egy-egy szem aszalt szilvát teszünk.

Ezek a puszedlik finom puhák, omlósak, illatosak. A tésztát azonnal süthetjük, nagyon enyhén lisztezett kézzel könnyen formálható. Én mindig késes robotgépben keverem, pár perc alatt megvan, de fakanállal sem ördöngösség összeállítani. Gyors és finom.
kb. 40-50 db

Hozzávalók:

350 g finomliszt
100 g rétesliszt
100 g porcukor
1 púpos teáskanál szódabikarbóna
2 teáskanál kakaó
1/2 kávéskanál fahéj
1/2 kávéskanál őrölt szegfűszeg
csipetnyi őrölt gyömbér - elhagyható
pár csepp citromlé vagy narancslé (szörp is lehet) - elhagyható
1 tojás + 1 sárgája
1 evőkanál tejföl
150 g akácméz (termelői)
80 g vaj vagy zsír (margarin nem jó)

A sütőt 180 fokra begyújtjuk, egy-két sütőlemezre vagy tepsire sütőpapírt vágunk.

Hozzávalók:

• 6 tojás
• 3 cs vaníliás cukor
• 4 cs zselatin
• 1,5 ek kakaó
• porcukor
• 4 dl málnaszörp
• 2 pohár tejföl
• víz

Elkészítés:
Az első réteghez 3 tojássárgáját, 1 csomag vaníliás cukrot és 5 evőkanál porcukrot habosra keverünk egy műanyagtálban, majd a 3 tojásfehérjét kemény habbá verjük. 1,5 dl vízben 2 evőkanál zselatint forrásig simára keverünk. Mikor felfőtt, a zselatin melegen hozzákeverjük a tojássárgájához. A formába öntjük, ez lesz a legalsó lap.

 

A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története c. könyv 2. kötetének könyvbemutatója

 

Móricz János egyike azon távolba szakadt honfitársunknak, akiről idehaza oly keveset tudunk. Az 50-es években emigrált, argentin állampolgárságot nyert, majd dél-Amerikában nyelvészeti, őstörténeti kutatásokat végzett. Az ecuadori shuar törzs segítségével betekintést nyert egy ismeretlen civilizáció emlékeibe. Állítása szerint egy hatalmas barlangrendszer rejtekében – amely a Tayos-, Móricz által elnevezne 1969 óta a Táltosok barlangja nevet viseli – egy egykori civilizáció írásos feljegyzései tanúskodnak egy letűnt emberiség tudásáról.

Ó, november, fütött szobák szüretje!
Ó, bús szivem: novemberi vidék!
Ó, téli ablak ködös köntösében
ti ráncos vállú szőllővenyigék.
Ó, fehér kéz! húga orkideáknak,
ó, parfőmterhes téli délután!
Ó, teaillat lomha gyöngyözése,
ó, mély utak, sötétek, kint Budán…

Vakító hósikokra gondolok ma:
volt egy telem, szerelmes, szép telem.
Szívem ezüstös csendjének vizébe
e tél színeit belétördelem.
Hadd ússzanak rajt, mint az anyatéjben,
az élet forró gyöngyei: a szók.

Móricz János kutatásainak múltja, jelene és jövője (avagy az aranykori tudás iránti sóvárgásunk csapdája) – Előadás

 

Móricz János életútjának rövid összefoglalása, Az ecuadori Táltosok-barlangjának titka, Móricz János őstörténet-elméletének újraértelmezése, Egy lehetséges bizonyíték a fémkönyvtár létezésére, Az ecuadori kutatások folytatása.

 

Előadó: Varga Zoltán

43 éves geológus, a Móricz János Kulturális Egyesület elnöke.