Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után erősen korlátozott, mégis meglévő önállóságot élvezve volt része a Habsburg Birodalomnak. Az 1723-ban elfogadott Pragmatica sanctio törvényesen is rendezte a Habsburg uralkodó és a magyarországi rendek viszonyát. Az egyetlen komolyabb további előrelépést ezen a területen 1848-ig az 1791. évi X. törvénycikk^[6] jelentette, amely biztosította az ország jogi függetlenségét a birodalom többi tagállamával szemben.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, mint hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön.Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is.

A Gézengúz Alapítvány műsorral és vacsorával egybekötött jótékonysági bálja

 

Jegyek elővételben megvásárolhatók:

Látogatóközpont / Tourinform Győr
Győr, Baross Gábor út 21.

Tel.: +36 - 96 / 311 - 771

Nem véletlen, hogy az ország vezető gasztro rendezvényévé nőtte ki magát a Torkos Csütörtök, hiszen a legjobb győri éttermekben, fél áron élvezhetjük a remek ételeket vagy épp a kikapcsolódást!

Torkos Csütörtök 2015
Időpont: Február 19.

A Torokos Csütörtök 2015-re már igazi gasztro-fogalommá érett és a karácsonyi lakomák után már kiadósan megéhezett torkoskodók ismét egy jót lakomázhatnak féláron kedvenc éttermeikben, vagy épp pihenhetnek kedvenc szálláshelyeiken!

A sokácok, azaz a baranyai horvátok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

 

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg.

Különleges farsangi élmény, barokk és rokokó ruhákba öltözött vendégek, korabeli muzsika fogadja az igényes szórakozást kedvelő közönséget. 

Az est a XVII-XVII. századi zene és táncok jegyében zajlik, a táncmester a kontratáncok világába vezeti be az egybegyűlteket. A vendégeket korabeli barokk menüsor, játékos időutazás várja a Zichy-palota díszes termeiben.

2015. Februar 7. Zichy palota .

 

Január 6. a karácsonytól vízkereszt napjáig tartó 12 szent nap zárónapja, a farsang kezdete. A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését.

A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről. A hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár.

December 24.

Karácsony vigíliája

Hagyományosan ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok Magyarországon. Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint aNapkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben. Karácsony megünneplése a kereszténység terjedésével az egész világon elterjedt, bár vannak természetesen különbségek az egyes országok szokásai között.

Szép Tündérország támad föl szívembenIlyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben. . . . Bizalmas szívvel járom a világotS amit az élet vágott, Beheggesztem a sebet a szívembenÉs hiszek újra égi szeretetben, Ilyenkor decemberben. . . És valahol csak kétkedő beszédHallok szomorúan nézek, A kis Jézuska itt van a közelben, Legyünk hát jobbak s higgyünk rendületlenS ne csak így decemberben(Juhász Gyula: Karácsony felé)