Sárospatakról először mindenkinek a vár és a református kollégium jut eszébe, pedig a város, mely már a kora Árpád-korban is vásáros hely volt, sok egyébről is nevezetes. Ha a napokban kirándulást tervezel, és a gyönyörű Bodrog menti panorámára épp úgy rácsodálkoznál, mint hazánk világhírű történelmi és kulturális kincseire, mindenképp vedd célba a várost.

 Sárospatak

A történelem viharos századai

A sárospataki királyi udvarházban született 1207-ben Árpád-házi Szent Erzsébet, II. Endre lánya. Apja német földön talált férjet gyermekének, így a hazalátogató királylány a közel ezer kilométeres utat lóháton tette meg Wartburg vára és Sárospatak között - a vártemplom előtt szobor állít emléket az eseménynek. De híres a város arról is, hogy a történelem viharaiban, a Habsburg-elnyomás elleni küzdelem során a magyarság mindig számíthatott Sárospatakra és a vidéket uraló Rákóczi családra.

Olyannyira, hogy többször is a vár kicsiny Sub Rosa termében tanácskoztak például a Wesselényi-féle összeesküvés résztvevői a 17. században, 1708-ban pedig az akkoriban már igen rossz állapotban lévő Vöröstoronyban ült össze az utolsó kuruc országgyűlés, mely kimondta a harcoló jobbágy katonák felszabadítását.

Kilencszáz hordó jófajta tokaji

A város számos látnivalóval büszkélkedhet. Elég, ha csak egy rövid sétát teszel a vártemplomtól a várig. Az egykori, még a Perényi Péter által emelt várfallal védett város barokk és klasszicista házai között bukkanhatsz rá a Rákóczi-pincére.

Az egy kilométer hosszúságú, 900 hordót rejtő pincében jófajta tokaji borokat kóstolhat meg az utazó. Ahogy Mikszáth mondta: „A föld alatti világ arra való, hogy elfeledtesse a föld felettit.” Említést érdemel az egykori vízikapu is, mely a Bodrog és a város közötti kapcsolatot biztosította. A hangulatos házak, éttermek és köztéri szobrok között vezető séta lassan visszaér a vártemplomhoz.

Egy világhírű iskola

Az ódon, történelmi hangulatot árasztó városka barokk, copf és klasszicista házai közé remekül illeszkednek a modem kor szellemét árasztó épületek, így az 1912-ben, szecessziós stílusban emelt, gyönyörű főiskolai épület, valamint a Makovecz Imre által tervezett köz- és lakóépületek, a művelődés háza és a várkerten túli Árpád Gimnázium.