Őszi népszokások

A gazdasági élet ünnepei

Az aratóünnepet ott tartották meg, ahol kalákában dolgoztak, vagy ahol felfogadott aratók végezték a munkát. Az aratás befejezésekor aratókoszorút kötöttek, és azt ünnepélyes menetben a földbirtokos vagy a gazda elé vitték. Az aratást vacsora, táncos mulatság fejezte be. A családi aratást nem követte aratóünnep. Éppúgy, mint más európai népeknél, nálunk is egy sor hiedelem és varázscselekmény fűződött az aratáshoz, különösen az utolsó gabonacsomóhoz, amely a szántóföldön maradt aratás végén.

Szeptembertől novemberig tartottak a gazdasági évet lezáró ünnepek. Ilyenkor fizették ki régen a cselédek bérét, ilyenkor voltak a pásztorünnepek is.

Bérfizető, pásztorfogadó nap volt pl. szeptember 29. (Mihály-nap). Kelet-Magyarországon a pásztorok, főként a juhászok Dömötör napján (október 26.) tartottak búcsút, s ezen a napon számoltak el a gondjukra bízott juhokkal. A Dunántúlon sok helyütt október 20-án, Vendel napján tartották a pásztorünnepet.

A gazdasági év fontos állomása lehetett november 1., továbbá november 11., Márton napja is. Márton napja már a XIV. századi magyarországi krónikában is határnapként szerepelt. Sok helyütt Márton-nap volt a cselédfogadás, legeltetés, a gazdasági év befejezésének határnapja. A nyugati megyékben a pásztorok ilyenkor hordták köszöntő kíséretében "Szent Márton vesszejét".

Az őszi vigasságok közé tartoztak a szüreti mulatságok is, amelyekhez az egész országban lovas felvonulások tartoztak. A termeket, lugasokat szőlőfürtökkel ékesítették. Az ünnepséget tánc követte.

Mindenszentek napjára rendbe teszik a sírokat, gyertyát gyújtanak a temetőben. A katolikus falvakban a házakban is gyújtottak gyertyát, minden halott emlékére egyet.

Baranya megyében ősszel tartották az úgynevezett leányvásárokat is. Az édesanyák ilyenkor a leányok egészünnepi ruhatárát magukkal vitték, s egy nap ötször is átöltöztették az eladó lányokat. A leányvásár a fiatalok ismerkedési alkalma volt.