1848. március 3-án Kossuth az alsó táblán nagy beszédben azonnali feliratot (uralkodóhoz intézett javaslatot) indítványozott. A nevezetes felirati beszéd az eddigi kormányrendszer átfogó kritikáját tartalmazta, s azonnali rendszerváltozást szorgalmazott. Kossuth a fölirati javaslatában követelte a kötelező örökváltságot. Javasolta az országos pénztár létrehozását-de már a terhek közös viselésével. S mivel felelős kormány nélkül nincs biztosíték a reformok végrehajtására, szerette volna elérni hogy első lépésként a helytartótanács tagjainak országgyűlés előtti felelőssége legyen megállapítva.

Az Ellenzéki Nyilatkozaton alapuló indítványt forradalmivá tette, hogy Kossuth a teljes körű polgári átalakulás azonnali megvalósítását hangoztatta, tehát az egész program egyszerre történő életbe léptetését akarta elérni, továbbá, hogy az egész Habsburg Birodalom alkotmányos átalakítását javasolta, vagyis a birodalom nyugati fele számára is alkotmányt követelt. 

Magyarországon megkezdődött a forradalom.

Az ellenzék felirati javaslatát egyhangúlag elfogadta az alsó tábla.  A főrendek, hogy kikerüljék az állásfoglalást, nem tartottak ülést, a felső tábla vezetőit Bécsbe rendelték. A várakozás feszült napjai következtek. Európából újabb forradalmi megmozdulások hírei érkeztek Magyarországra. Hogy az eseményeket kimozdítsák a holtpontról, a pesti Pilvax-kör tagjai kapcsolatba léptek Kossuthtal. Megállapodtak abban, hogy március közepe táján nagy tömegdemonstrációt szerveznek, aláírásokat gyűjtenek, hogy így gyakoroljanak tömegnyomást Pozsonyra, az országgyűlésre. Az előkészületek kapcsán fogalmazódott meg a Mit kíván a magyar nemzet? című tömör nyilatkozat, ismertebb nevén a Tizenkét pont, az ellenzéki programnak rövidsége folytán radikális hangnemű összefoglalása. A tömeggyűlés számára írta Petőfi a Nemzeti Dalt, a kezdőszavairól Talpra, magyarként is emlegetett gyújtó hatású költeményt. Bécsben március elején, nem utolsósorban Kossuth március 3-i, az egész birodalomnak alkotmányt óhajtó beszédének hatása alatt, tömegmozgalmak követelték az azonnali változást. A feszültség napról napra nőtt.

 Március 13-án kitört a forradalom.

A katonaság fegyveres ereje sem segített, a város véres küzdelmekben a forradalmárok kezére került. A körülzárt császári várban, a Burgban, engedni kellett. Metternich megbukott, a császár alkotmányt ígért. Életbe lépett a sajtószabadság. A bécsi forradalom március 14-én megérkező hírére Pest politikai mozgalmának szervezői, e naptól a márciusi ifjak, az azonnali cselekvés mellett döntöttek.